Legyél középiskolás vagy egyetemi hallgató, nem egyszerű a sok tananyagot elsajátítani. Jó hír azonban, hogy a tanulást is lehet tanulni. Íme tíz egyszerű ötlet, hogyan rendszerezd és állj neki a tanulnivalónak, hogy az iskolában és az életben is sikeres legyél!
1. Légy kipihent!
A jó alvás elengedhetetlen, hogy bírd a hosszú iskolai napot. Mit értünk azonban jó alvás alatt? Megkülönböztetünk mennyiségi és minőségi alvást, hiszen fontos, mennyit és hogyan alszol. Korosztályonként változó, hogy hány óra az alvásigényünk: az általános iskolásoknak 9–11 órát, a tinédzsereknek 8–10, a fiatal felnőtteknek 7–9 órát javasolnak a szakemberek. Ebből sokszor jóval kevesebb valósul meg a hétköznapok során, és rengetegen már fiatalon alvászavarral küzdenek. Ez többek között a különféle élénkítőszerekkel (kóla és kávé), vagy a lefekvés előtti tévénézéssel és internetezéssel magyarázhatók. Utóbbiak különösen kedvezőtlen hatással vannak az idegrendszerre, hiszen a villódzó képek folyamatosan ébren tartanak, az okostelefonok által kibocsátott kék fény pedig a napközbeni álmosságérzetért felel. Az alváshiány rövid távon ingerültséget, koncentrációs zavart és kedvtelenséget jelent, hosszú távon viszont növeli a stresszt, a szorongás kockázatát, hiszen kevesebb idő jut a feltöltődésre a testnek és a léleknek. (Képlettel: éjszaka – alvás = korai öregedés.) Ahhoz, hogy ezt megelőzzük, fordítsunk az alvásra is kellő időt!
2. Tarts rendet magad körül!
„Rend a lelke mindennek” – tartja a mondás. Csak megfelelő körülmények között tudsz hatékonyan tanulni, ezért legyen az asztalodon tisztaság és hely, a szobádban pedig természetes fény. Ha valamivel végeztél, pakold el. Hihetetlen lesz látni a fogyatkozó könyveket!
3. Tervezz!
Minél hatékonyabban tervezel, annál sikeresebben kivitelezed a feladatot. Gondold át, hogy miből kell készülnöd a héten, és tegyél sorrendet: kezd a legfontosabbal, foglalkozz a legidőszerűbbel.
Gondolkozz papíron, írj listát! A legnagyobbak is ezt teszik. Ennek két előnye, hogy kéznél van, ezért nem felejted el, másrészt nagyon jó érzés lépésről lépésre haladni, és kihúzni egy-egy tételt a listáról.
A tervezésnél arra is ügyelj, hogy a reál és humán tantárgyakat felváltva tanuld. No de miért? Lehet, már te is tapasztaltad a hasonló jelentésű és hangzású szavaknál, hogy nehezebben rögződnek. Ez teljesen természetes, az agyunk igyekszik rendszerezni a tudást, ugyanakkor frusztráló, hogy két, azonos témába tartozó szót alig vagyunk képesek felidézni. Ekkor jöhet jól, ha az irodalmat sokáig külön gyakoroljuk a történelemtől vagy művészettörténelemtől, beiktatunk matekot vagy kémiát a kettő közé, és csak utána vetjük össze a humán tárgyakat. Minél gyakorlottabbak vagyunk, annál jobban és magabiztosabban megy a tematikus tanulás is.
4. Olvasd át!
A tipp magáért beszél, mégis érdemes kihangsúlyozni, mielőtt belevágnál az olvasásba: fusd át a címeket. Tedd fel a kérdéseket: tanultam már róla, ha igen, miről szólt, vagy mi jut eszembe róla? Helyezd el a tananyagot: melyik nagyobb témához tartozik, mi volt előtte és mi követi? Ez a módszer a humán tantárgyaknál, a történelemnél és magyarnál abban is segíthet, hogy időrendben felsorold az eddigi témákat. Ha mindezzel megvagy, jöhet a tényleges olvasás. Az első alkalommal megpróbáljuk felépíteni a tananyagot, kulcsszavakat és -mondatokat keresünk. Na de mégis hogyan?
5. Emeld ki a lényeget!
Az áttekintés után jöhet a szöveg mélyebb szintű megértése. Talán ez a legnehezebb. Ugyan rengeteg módszert találsz az interneten, ezeknek lehetőségeit akkor aknázhatod ki a legjobban, ha a tanulási stílusodhoz vagy stílusaidhoz igazítod őket. Érdemes önvizsgálatot tartani, kitölteni egy kérdőívet, és párhuzamosan próbálgatni, hogy megtaláljuk a nekünk a legkomfortosabb módszert.
Sokan azt hiszik, hogy vizuális vagy auditív típusúak, de a körülöttünk levő világ is nagyban befolyásolja az információfeldolgozásunkat. Túlnyomó részt ösztönösen a látásra (és/vagy a hallásra) hagyatkozunk, ha térben tájékozódunk, és képekben, szövegekben beszélgetünk. Teljesen természetes, hogy alkalmazkodunk a környezetünk adottságaihoz. Mégis érdemes átgondolni, hogy elsősorban nekünk mi a jó, mi segít minket a tanulásban.
Ha ez megvan, jöhet a nulladik lépés: az a jó hír, hogy a lényegkiemelést is lehet gyakorolni. Folyamatosan ezt tesszük kicsi korunktól fogva, amikor a szüleinknek hazafelé az óvodából és iskolából összefoglaltuk, mi is történt velünk aznap. Ez nem is olyan egyszerű dolog, mint elsőre látszik, hiszen nehéz megtalálni a mesélésben a vezető mankókat. Így vagyunk ezzel később is. Az előző példánál maradva azonban jól fejleszthető ez a képességünk is, ha rövid, minket érdeklő cikkeket keresünk és megpróbáljuk öt mondatba sűríteni az információkat. Mindenkinek más a fontos, de gondoljunk arra, és ezt el is próbálhatjuk testvérünkkel vagy szüleinkkel, hogy ha mindezt elmondjuk másnak, mit ért meg belőle? Mindig ez lesz a kulcs, a tanítva tanítás.
Most jöhetnek a módszerek, a teljesség igénye nélkül. Bátran böngész a neten, keresd meg a neked legjobban működőt!
- Kiemelés aláhúzással, színnel, ábrákkal, táblázatokkal, folyamatábrákkal vagy gondolattérképpel. Utóbbiak térben helyezik el a fontos információkat. A gondolattérképnél legyen egy kiemelt fogalom, eköré csoportosítsd az olvasottakat egy-egy szövegbuborékban. Kapcsold össze a főfogalommal, használj színkódokat, szimbólumokat. Tedd a sajátodévá!
- Kiemelés jegyzettel, cetlivel és vázlattal. Keresd ki a kulcsszavakat, írj hozzájuk magyarázatot.
- Kiemelés kérdésekkel. Tegyél fel kérdéseket a szöveghez! Ez már nemcsak a lényegkiemelést, hanem a szövegértést is segíti.
6. Gyakorolj!
A leghatékonyabban a folyamatos gyakorlással tanulsz. Ha a fenti lényegkiemelés és szövegértést segítő módszerek valamelyikét megfogadod, már közelebb kerülsz a célodhoz. Ne szabj határt a kreativitásodnak, készíts szókártyákat, feladatlapokat, amiket később összefoglalásként kitöltesz. Mindez mégis mihez segít minket? Gyakorlás útján, tevőlegesen sokkal jobban megmaradnak az információk, hiszen valamilyen cselekvéshez is kötjük a tanulást. Ezzel szemben, ha gyakorlás nélkül, az óra előtti tíz percekben fogunk neki a memorizálásnak, az agy leblokkol. Próbáljuk meg minél kevesebb stressznek kitenni a szervezetünket.
7. Ismételj, ismételj, ismételj!
Nem véletlenül kerül még egyszer a tíz pont közé. Minél többször foglalkozunk a tanulnivalóval, annál mélyebben értjük meg a szöveget. Csak egy kis idő szükséges, napi öt perc is elegendő. A cél megint a rendszeresség.
A felmondást megelőzi a memorizálás szakasza. Ha már kigyűjtötted az összes lényeges információt, készítettél vázlatot, jöhet az ismételt átolvasás. Oszd fel kisebb részekre a tananyagot. Tanuld meg egyenként őket, majd látasd egészében is az összefüggéseket.
8. Mondd vissza!
A tanulás egy folyamat, állandóan tehetünk azért, hogy jobban tudjuk a tanulnivalót. Ezért ellenőrizd magad a felmondással. Ha képesek vagyunk összefüggően, világosan elbeszélni a tananyagot, akkor valóban megértettük. Tedd magad próbára, ne csak magadnak, hanem társaidnak, szüleidnek vagy testvérednek is mondd el az anyagot. A menet közben feltett kérdéseiktől csak gazdagodhatsz, ráadásul a tanítva tanítással mozgatod meg legjobban az agyad.
A felmondásnak is vannak különféle fajtái: tehetjük némán, hangosan és újabb jegyzeteléssel. Tapasztalni fogod, hogy más-más hatékonyságúak és gyorsaságúak. Próbáld ki valamennyit, nézd meg, hogy neked személyesen melyik a legjobb.
9. Tarts szüneteket!
Édes pihenés? Arra is szükséged van! Az sem tesz jót, ha megszállottként tanulsz, és nem tartasz szünetet. Az agy elfárad, idővel nehezebben koncentrálsz és látod a lényeget, teszel összefüggéseket. Ezért óránként iktass be egy tíz-tizenöt perces szünetet. Ilyenkor jó, ha teljesen mással foglalkozol, mozogsz egy kicsit, meditálsz vagy szellőztetsz. Utóbbi azért is fontos, hogy az agyad kellő oxigénhez jusson és felfrissüljön. Már csak azzal is jobb, ha gyümölcsöt eszel, ezzel cukorhoz, azaz energiához juttatod az agyad.
10. Tanulj rendszeresen!
Bár sokszor halogatunk, ha nehéz tanulnivaló vagy feladat előtt állunk, mégiscsak a rendszeresség a kulcs. Eredményesebb leszel, ha nem egy nap alatt lapozod át a tanulnivalót, hanem ezt is beosztod, naponta legalább öt-tíz percet foglalkozol az anyag szóbeli elsajátításával. Miért is fontos ez? Egyrészt csökkented a magaddal szemben támasztott elvárásokat, ha apránként teszel a célod sikeréért, kevesebb lesz így a stressz és a szorongás az életedben, másrészt minden nap után az alvással rögzül is a tananyag, könnyebben felidézheted a dolgozatoknál és vizsgáknál.
A tanulás is lehet éppen olyan szokás, mint a fogmosás. A kérdés, hogy mihez kötnénk? Arra van időnk, amire mi fordítunk. Határozzuk el és keressünk helyet a napirendünkben, például vacsora után egy tíz percet, hosszú távon érezzük a hatását, megtérül a beléfektetett energia.
A tanulást is lehet tanulni, a folyamatos gyakorlással önállóbbá és magabiztosabbá válsz, hatékonyabban oldod meg nemcsak az iskolai, de az életben felmerülő problémákat is. Végső soron az a cél, hogy jól érezd magad és boldogulj az életben.
Érdekességek:
- Bár sokan esküsznek a tanulás közben szóló zenére, az csak akkor segít az ellazulásban és a koncentrációban, ha instrumentális lejátszási listát választunk. Más vélemények megengedőbbek: a bekapcsolt zene esetében egy a lényeg, ne értsük a szöveget, mert az is elterelheti a figyelmünket.
- A fenti megállapítás vonatkozik a tévézésre, internetezésre. Vonuljunk el, ha tanulunk! Kapcsold ki a tévét, nyomd ki a wi-fit. Ezek ugyanis hamar ábrándozásokra késztetnek.
- Egyedül vagy csoportosan? Mindenki másképp szeret tanulni. Próbáld ki a barátaiddal is a közös tanulást: sok új ötletet, megjegyzést hozhatnak, amit szervesen beépíthetsz a vázlatodba.
További olvasnivaló:
Oroszlány Péter: Tanulásmódszertan, 2010, Metódus-Tan.
Szeretettel:
Képek forrása:
