Hogyan születtek meg a karakterek? Mit kell tudni a helyszínekről? – Többek között ezekre is választ kaphattok a cikkemben. Ezúttal néhány érdekességgel készültem nektek az Osztályképről.
1. Kép a képben
Az Osztálykép cím keretet ad a történetnek. Utalhat konkrétan arra a jelenetre, amikor Levente megtalálja a helyét Ákos és a barátai mellett, része lesz az osztálynak, és szerepel az osztályképen. Vagy tekinthetünk az Osztályképre általánosan, mint Osztály(kor)képre, egy finom társadalmi korrajzra vagy az öt fiatal szemüvegén keresztül látott világra.
2. Az ismerős ismeretlen helyszínek
Aki már olvasta vagy barátkozott az Osztálykép világával, felfedezhette az ismerősnek vélt helyszíneket. A történet nagyrészt Budapest két – XIV. és XV. – kerületében játszódik, de megjelenik a Városliget és Hősök tere környéke is. Ezeken túl a történet kiemelt színtereinek a fiktív iskolák számítanak, az Arany László Általános Iskola és Gimnázium, valamint a Gozsdu Elek Általános Iskola és Gimnázium. Névadójuk két, a XIX. században élő és alkotó, méltatlanul mellőzött magyar költő és író.
Arany László apja – Arany János – nyomdokaiban járt, ismert a költői és mesegyűjtő munkásságáról, legjelentősebb műve A délibábok hőse, főszereplője a sokat emlegetett – a nagy álmokat dédelgető, délibábkergető – Hűbele Balázs. A másik alkotóról, Gozsdu Elekről litániákat írhatnék, annyira megkedveltem. Első találkozásom vele a Köd című lélektani könyv volt, amely teli van emberi, átláthatatlan érzelmekkel és vétkekkel. A mai napig nagy kedvencem.
Mindkét szerző közel nőtt a szívemhez az egyetem ideje alatt, ezért esett rájuk a választás, amikor kigondoltam az iskolákat. A másik cél az volt – azon túl, hogy a magyar nevek otthonosság érzetet kölcsönözzenek –, hogy az intézmények fiktív jellegét is tükrözzék, Budapesten nincs Arany László vagy Gozsdu Elek iskola.
3. A név kötelez
A regény tervezésében legjobban a nevek kitalálását szeretem. Amíg úgy nem érzem, megtaláltam a karakter személyiségét legmegfelelőbben kifejezőt, hosszasan elidőzöm ezen a ponton. Imádok utánajárni a magyar nevek eredetének – újabb egyetemi élmények –, hiszem, hogy sokat elárulhatnak közvetett módon a szereplőkről, lásd Dorina vagy Ida esetében.
Előfordul, hogy az eredeti kéziratban szereplő neveket végül megváltoztatom, vagy valamilyen elképzelés mentén egységesítem. Így lehet, hogy a tanárok családnevének zöme tulajdonságot jelöl – Keserű, Lassú, Száraz. Sárközi földrajztanár az első kéziratban még Czakóként szerepel. Szerettem volna, ha a beszélőnevek valamit sugallanak vagy épp ellenkezőleg, a meglepetés erejével hatnak.
4. Ida regénye
A történet vége javarészt Ida miatt nagy változásokon ment keresztül. A szerkesztőmmel végiggondoltuk az egyes karakterek motivációját és fejlődési ívét, és Idánál központi elemnek a szülőkről való leválást és önállósodást választottuk a szerelem témája helyett. Másként alakult ezért a történet lezárása is, szemben az eredeti képpel, ahol Ákos a napszúrás miatt otthon marad, végül Ida sokkal kezdeményezőbbé vált, együtt ünnepelték meg a srácokkal barátságukat.
5. Zene nélkül mit érek én
Nagyon szeretek zenével ráhangolódni a történetekre, ezért írás előtt általában megnyitom a regényekhez vagy karakterekhez összegyűjtött listáimat. Az Osztályképnél sem volt ez másként, hiszen a srácok életében nagy jelentősége van a zenének. A történetben még Ákos kedvenc bandája, a Red Hot Chili Peppers is megjelenik.
Szeretettel:
Képek forrása:
